Facebookos virágos-kiscicás rózsaszín bölcsesség:
„Senki sem érdemli meg a könnyeid. És az, aki megérdemli, soha nem fog megsiratni.”
Szóval a miatt az ember miatt érdemes sírnom, akit nem rendítene meg a halálom. Értem, és ezentúl szem előtt tartom.
És akkor jöjjön hozzá a nyelvi érdekesség: "sír" és "rí" rokon értelmű szavak, tehát a jelentésük megegyezik, csak a stílusértékük különböző.
Tehát két azonos jelentésű szó. De ha ugyanazt a képzőt ("-at " műveltető képző) és ugyanazt az igekötőt ("meg-") tesszük hozzájuk, már más a jelentésük: "megsirat" (gyászol), "megríkat" (megbánt, és ezzel sírásra késztet valakit). Honnan lopódzik ide észrevétlenül ez a jelentéskülönbség? Ez ám a misztikum. Olyan, mintha a matematikában az lenne, hogy x+y+z ≠ x+y+z. (Biztos van ilyen, de az már valami felsőbb matematika.)
≠
